5 bevált gyakorlat a villámcsapás elkerülésére vitorlázás közben Horvátországban
Biztonságos vitorláshajón tartózkodni zivatar idején?
A villámcsapás rendkívül nagyfeszültségű elektromos kisülést idéz elő, amely a becsapódás helyétől távolodva fokozatosan gyengül. A károk sok esetben nem közvetlenül abból adódnak, hogy a villám magát a hajót találja el. Elég, ha a közelben csap le, mivel az erős elektromos kisülés minden vezető anyagra hatással van, beleértve az elektromos rendszereket és a fedélzeten található berendezések alkatrészeit is, különösen minden olyan hajón, ahol elektronikai eszközök működnek. Előfordul, hogy már néhány tíz méteres távolság is döntő jelentőségű lehet. Ugyanakkor a halálos következménnyel járó villámcsapásnak nem kell közvetlennek lennie. A villám hatására a műszerek gyakran meghibásodnak vagy kiégnek. Ha a villám egy kisebb fa vagy műanyag hajót ér, az elektromos kisülés utat keres a víz felé, és az emberi test kiváló vezető. Ezért ha zivatarba kerül, és a hajó nem rendelkezik villámvédelemmel, néhány egyszerű óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető a veszély.
Ha tehát viharba kerül, és nincs megfelelő villámvédelem a fedélzeten, kövesse az alábbi tanácsokat a kockázat mérséklése érdekében.
Mit kell tenni egy vitorláshajón zivatar közben?
5 bevált gyakorlat a villámcsapás elkerülésére vitorlázás közben Horvátországban:
1. KÖVESSE AZ ELŐREJELZÉST, de ha ezt már nem lehet elkerülni, akkor:
Természetesen a legjobb megoldás az, ha eleve elkerüli azokat a helyzeteket, amelyekben zivatar kialakulhat. A tengeren mindig figyelje a távoli villanásokat a horizonton, mert az öt tengeri mérföldnél távolabbi vihar mennydörgése gyakran már nem hallható. A veszélyes vihart azonban saját döntéssel is ki lehet kerülni, ha mielőbb védett kikötőhelyet keres. A mennydörgés hangja körülbelül öt másodperc alatt tesz meg egy mérföldet, így kiszámítható, milyen messze van a vihar és milyen gyorsan közeledik. Például, ha két mérföldre van a parttól, és egy óránként 20 mérföldes sebességgel közeledő, öt mérföldre lévő vihar tart Ön felé, akkor 15 perce marad arra, hogy partot érjen.
2. MARADJON ALACSONYAN
Mindenekelőtt zivatar idején tartózkodjon a hajókabin középső részében, ha pedig a hajón nincs kabin, maradjon minél alacsonyabban, előrehajolva a cockpitben. A kéznek és a lábnak a hajó felületén belül kell maradnia. Ne nyúljon ki, és ne lógjon át a fedélzet peremén.
3. ÖLTÖZZÖN FEL, ha felfújható csónakban tartózkodik, és már nincs ideje biztonságos helyre jutni, az öltözet csökkentheti a villámcsapás kockázatát, mivel fedetlen test esetén a veszély lényegesen nagyobb. A kisebb fa vagy üvegszálas hajók szintén kockázatosak, mert szerkezetük nem biztosít automatikus földelést, ellentétben a fémtestű hajókkal, ahol az elektromosság gyorsan a tengerbe távozik.
4. NE ÉRJEN FÉMHEZ
Ügyeljen arra, hogy ne érintse meg a fém alkatrészeket, és ha a kormánynál tartózkodik, fa vagy más nem vezető alapfelületen üljön vagy álljon. (A fém fogantyúk viharban különösen veszélyesek)
5. KAPCSOLJA KI AZ ELEKTRONIKÁT
Zivatar idején kapcsoljon ki minden elektronikai berendezést, beleértve a rádiót is, és lehetőleg ne érjen hozzájuk. Húzza be, illetve távolítsa el a rádióantennát vagy minden olyan eszközt, amely a hajó fölé emelkedik, amennyiben nincs földelve. Lehetőség szerint kerülje a hajó minden olyan részének érintését, amely a villámvédelmi rendszerhez kapcsolódik. Soha ne érintsen meg egyszerre két, az elektromos rendszerhez csatlakozó elemet.
*Fontos megjegyezni, hogy a hajón bekövetkező halálesetek villámcsapás miatt nagyon ritkák, ugyanakkor az ilyen esetek egyáltalán nem számítanak szokatlannak. Különösen az elmúlt években tapasztalható egyre gyakoribb villámtevékenység és az Adria térségében jelentkező szélsőségesebb időjárás, ami az éghajlatváltozással is összefüggésbe hozható.
Veszélyes helyzetek
Miután a villám a hajóba csap, az elektromos kisülés a lehető legrövidebb úton igyekszik a tenger felé, ahol minden irányba szétterjed. Bizonyos helyzetek a skipper vagy a legénység tagjai számára rendkívül veszélyesek lehetnek, ha rossz helyen tartózkodnak. Tegyük fel például, hogy a villám a hajó nem földelt rádióantennájába csap. A fémantenna továbbítja az elektromos töltést a rádió felé, az Ön keze pedig a rádión vagy annak valamelyik fém részén van, miközben a lába nedves felületen áll, amely kapcsolatban van a hajótesten átvezető fém elemekkel. Ebben az esetben az emberi test válhat az elektromos töltés legjobb vezetőjévé.
VÉDELEM NÉLKÜLI külmotor
A kisebb vitorláshajók esetében gyakran külmotor biztosítja a kiegészítő meghajtást a taton, ami zivatar esetén növelheti a legénység veszélyeztetettségét. A szimulációk ugyanis azt mutatják, hogy az ilyen motor többnyire a villámvédelmi zónán kívül helyezkedik el.
Az elektromos áramkörök érzékenyek
Nincs százszázalékos védelem a villámmal szemben, és a becsapódás útja kiszámíthatatlan. Az azonban tény, hogy bizonyos mikrolokációk jobban vonzzák a villámokat, mint mások.
Egyes jelek arra utalnak, hogy ilyen hely alakulhatott ki Split kikötőjében, a horvátországi ACI marina közelében. Miután például a Szélrózsa nevű vasszobrot kevesebb mint ötven méterrel arrébb helyezték, a parthoz legközelebb kikötött hajókon gyakran keletkeztek villámcsapás okozta károk. Lásd a képet:
2020 szeptemberében az egyik ilyen villámcsapás a négy legközelebb álló, nagyméretű és korszerű vitorlás katamaránt érte. A hozzájuk legközelebb eső hajókon a teljes elektronika, az összes elektromos csörlő és berendezés, valamint a teljes akkumulátorkészlet megsemmisült, a teljes kárérték pedig több százezer kunára rúgott. Különösen figyelemre méltó, hogy korábban, amikor a szobor még a régi helyén állt, ilyen probléma soha nem fordult elő, pedig a hajók akkor is a közvetlen közelében, sőt még közelebb voltak kikötve.
2022 februárja környékén a Šibenik térségét érintő zivatar volt az egész ország legerősebb viharrendszere. A villámlásérzékelők adatai szerint azon a napon mintegy 500 villámcsapást regisztráltak Šibenik környékén, míg a tágabb régióban este 6 és 10 óra között több mint 4000-et. Pirovacnál egy villám egy horgonyzó vitorláshajó árboccsúcsába csapott, amit a helyi panorámakamera is rögzített. Az alábbi képen a panorámás webkamera felvétele látható:
Mi a helyzet a villámhárítóval vagy a villámvezetővel?
A villámhárító vagy villámvezető olyan fémből készült szerkezet, amelyet egy építményre szerelnek fel annak érdekében, hogy megvédje azt a villámcsapásoktól. Vitorláshajón a villámcsapás elleni védelem egyetlen valóban megbízható módja az, ha a kielhez hozzávetőleg egy négyzetméteres rézlemezt rögzítenek. A villámvédelem kialakítása ugyanakkor önmagában nem különösebben bonyolult. Először az árboc tetejére egy fém csúcsot kell elhelyezni, majd ezt egy vezetővel az árbocon keresztül a tengerhez kell kapcsolni, vagyis földelni kell, jellemzően rézkábellel. A vezeték egyik végét a csúcshoz, a másikat a hajó fémtestéhez vagy a kielhez csatlakoztatják. Ha a hajótest vagy a kiel nem fémből készült, akkor legalább fél négyzetméteres rézlemezt kell rájuk helyezni. Ebben az esetben az árboc magassága adja az árboc körül kialakuló védett kúpos zóna sugarát, vagyis a Faraday-kalitka hatásterét, és az ezen a zónán belül tartózkodó személyek védettek lehetnek a villámcsapással szemben. Ezt a megoldást azonban a túravitorlásoknál általában nem alkalmazzák, mivel a teljesítmény romlik, a lemez nagy ellenállást hoz létre, lassítja a hajót, és galvanikus áramokat generálhat. Emellett nincs sok értelme egy karbonárbocon 30 kilogrammos kábelt átvezetni. Összességében tehát nincs igazán tökéletes megoldás egy vitorláshajó villámvédelmére.
További probléma, hogy ha az árboc tetején villámhárító van, és Ön olyan kikötőhelyen áll más, ilyen rendszerrel nem rendelkező vitorláshajók között, nagy valószínűséggel az Ön hajója válik a villám elsődleges célpontjává. Ez szinte felhívás a villám számára. Ezért Horvátországban, legalábbis az 50 láb alatti vitorláshajók esetében, nem általános gyakorlat az árboc földelése, mivel a tapasztalatok szerint ez akár több kárt is okozhat, hiszen a villámvezetők akkor is vonzzák az elektromos töltést, amikor a villám nem közvetlenül beléjük csap.
AZ ÁRBOC MOZGÁSA VITORLÁSHAJÓKON
A kúpos védelmi zóna statikus helyzetben értelmezhető.
A vitorláshajó oldalirányú dőlése csökkenti a védelmi mezőt. Nyáron marináinkban sok hajós tartózkodik olyan cruisereken, amelyek árbocai folyamatos mozgásban vannak.
Ha a vitorláshajók egymás felé mozognak, a villámcsapás elleni védelmi zóna növekszik, mert az egyik hajó belép a másik védett terébe, így a kúpos védelmi zóna nagyobb lesz. Ha a hajók távolodnak egymástól, a köztük lévő védelmi sáv csökken, ezért mindkettő nagyobb veszélynek van kitéve. Amikor közelítenek egymáshoz, mindkét hajó védettsége nő, ahogy az árbocok védelmi zónái átfedik egymást.
Az alábbi infografika segít jobban megérteni a fenti információkat:
Hajósaink körében általános alapelv, hogy az időjárás-előrejelzést folyamatosan figyelemmel kell kísérni, különös tekintettel a zivatarfelhők, különösen a gomolyfelhők fejlődésére, és a vihar kialakulásának legkisebb jelére is haladéktalanul védett kikötőbe kell húzódni.
A villám a dingiket sem kíméli
2005-ben Sveti Petar település közelében, Biograd mellett egy fiatal cseh férfi vesztette életét, amikor vihar közben dingiben tartózkodott, és villámcsapás érte. Dingivel viharban vagy esőben közlekedni a villámcsapás kockázata szempontjából a lehető legveszélyesebb helyzetek közé tartozik.
Például a sok fém alkatrésszel felszerelt külmotor ideális célpont lehet a légköri elektromosság levezetésére. A helyzet különösen veszélyes, ha nincs külön kormánykonzol, vagy ha a hajós a motor karját fogva vezeti a dingit.
A villámcsapást megelőzően felhalmozódó elektromos potenciál meghaladhatja a 100 millió voltot. Maga a kisülés 20 ezertől 50 ezer amperig terjedő áramerősséget közvetít, és hozzávetőleg 55 000 Celsius fokos hőmérsékletet hoz létre. Bár csak a másodperc tört részéig tart, rendkívül pusztító, és végzetes következményekkel járhat. Egyetlen csapás is azonnal megsemmisítheti az árbocot, felszakíthatja a hajótestet, és akár több ember életét is követelheti. A villámcsapást elszenvedők közel 50 százaléka vízen vagy víz közelében tartózkodott, így joggal mondható, hogy a víz és a villámlás gyakran együtt jár. Azt is fontos tudni, hogy a villám akár mérföldekkel a látható vihar érkezése előtt és távozása után is lecsaphat.
