Az Adriai-tenger áramlatai és árapályai: Az Adriai-tenger árapályos?
Az Adriai-tenger áramlatai és árapályai
Az Adriai-tenger áramlatait Horvátországban olyan tényezők befolyásolják, mint az árapály mozgások, a szél erőssége és iránya, a légnyomás, a hőmérséklet és a tenger sótartalma. Azok számára, akik kíváncsiak, hogy az Adriai-tenger árapályos-e, a válasz igen - bár az árapály tartomány viszonylag kicsi, mégis szerepet játszik a helyi áramlatok alakításában. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az áramlatok nem változnak drasztikusan, és nem jelentenek jelentős veszélyt a hajózás vagy a horgonyzás biztonságára.
Az Adriai vászon: Az áramlatok megértése
Kép forrása: Wikiwand
Az Adriai-tenger árapályai
Ahhoz, hogy bármit is tudjunk az árapályok tengeráramlatokra gyakorolt hatásáról, először meg kell ismernünk ezt a jelenséget. A legfontosabb, amit tudni kell, hogy a tengerszint a nap folyamán, pontosabban 24 óra és 48 perc alatt általában kétszer emelkedik a legmagasabb pontjára, és kétszer süllyed a legalacsonyabb szintjére, az árapályok, vagy apályok váltakozva körülbelül 6 óra és 12 percig tartanak.
Amikor a szokásos feltételek megváltoznak, és hogy milyen az árapály szintje, a legkönnyebben a Horvát Hidrográfiai Intézet (HHI) és a Split-i Oceanográfiai és Halászati Intézet (IZOR) által közzétett táblázatokból lehet megtudni.
Forrás: IZOR
A tengerszint változásai befolyásolják a tengeráramlat erősségét, amelyet árapály együtthatónak neveznek. Ezt az együtthatót az áramlat sebessége és erőssége határozza meg, amelyet viszont a dagály és apály közötti különbség befolyásol. Dagály idején a tengerszint különböző sebességgel emelkedik vagy süllyed. Az árapály tartomány az első és utolsó órában 1/12, a második és ötödik órában 2/12, a két középső órában pedig 3/12. Ennek eredményeként az áramlat a legerősebb a dagály vagy apály harmadik és negyedik órájában.
Bár viszonylag szerény, az Adriai-tenger árapályos, az együtthatók ebben a régióban 0 és 100 között mozognak. A régió déli részén a dagály magasságának különbsége ritkán haladja meg a 40 centimétert. Azonban egy erős vihar során a dagály jelentősen megemelkedhet néhány szűk csatornában és öbölben. Ez a jelenség jellemző a nagy és mély öblökre a déli Adrián. Bár az Adriai-tenger áramlatai nehezen észlelhetők, érezhetők a hajó manőverezése közben a kikötőkben vagy a folyótorkolatok közelében. Az áramlatok sebessége a területtől és az évszaktól függően változik, átlagosan körülbelül 0,5 csomó. Fontos azonban tudni, hogy néha akár 4 csomó sebességet is elérhetnek.
A hosszú távú tengerszint mérések azt mutatják, hogy az átlagos napi árapály tartomány az Adria keleti partján 22 cm Dubrovniknál, 23 cm Splitnél, 25 cm Zadarnál, 30 cm Bakarnál és 47 cm Rovinjban.
Az Adriai-tenger árapály mozgásai általában kicsik, de néha nagyobb amplitúdók is előfordulhatnak. Az Adriai-tenger sótartalma alacsonyabb, mint a Földközi-tengeré, mivel a Földközi-tengerbe befolyó édesvíz körülbelül egyharmadát kapja, így hígító medenceként működik.
Az Adriai-tenger áramlatai: Vitorlázási tippek a biztonságos navigációhoz
Az Adriai-tenger, amely a Balkán és az Olasz-félsziget között helyezkedik el, különböző áramlatok hatása alatt áll, mindegyik saját jellemzőkkel. Az Adria félig zárt, ami azt jelenti, hogy áramlatai a helyi szelek, árapályok és szélesebb óceánográfiai jelenségek összetett kölcsönhatásából erednek.
A régió legfontosabb áramlatai a következők:
Az Adriai-áramlat: Ez a domináns áramlat dél felől észak felé halad az olasz partok mentén, majd az Adriai-tengerbe irányul. Ezután kettéválik, egyik ága észak felé, a másik pedig dél felé fordul a horvát partok mentén.
A ciklonális örvény: Az Adria belsejében ez a rendszer két egymással összekapcsolódó, ellentétes irányban forgó örvényt foglal magában, amelyek befolyásolják a víz mozgását, és különböző sebességeket és irányokat hoznak létre különböző területeken.
A Bora és Jugo szelek: Ne feledje, hogy a helyi szelek, mint a Bura (északkeleti) és a Jugo (délkeleti) jelentősen befolyásolják az áramlatokat, és nehézségeket okozhatnak a hajó kikötésekor. A Bura rövid távú intenzív áramlatokat okozhat, míg a Jugo hosszú távú, állandó áramlatokat eredményezhet a horvát partok mentén.
Van árapály az Adriai-tengeren? Vitorlázási útmutató az áramlatokhoz és körülményekhez Horvátországban.
- Tervezze meg az útvonalát: Vitorlázás előtt ismerkedjen meg a helyi térképekkel, időjárás-előrejelzésekkel és árapály-előrejelzésekkel. Maradjon naprakész a szélminták és a tengeri körülmények változásairól, különösen a csúcsidőszakokban.
- Használja ki a helyi tudást: Használja ki a helyi vitorlázók és charter cégek szakértelmét, akik felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak az Adria navigálásába. Az áramlatok és az uralkodó szelek figyelembevételével útmutatást adhatnak a legjobb útvonalakról és biztonságos kikötőkről.
- Figyelje az időjárást: Tartsa szemmel az időjárási mintákat, különösen a Bora és Jugo szelek esetében. Ezek a szelek jelentősen befolyásolhatják a tengeri körülményeket, hirtelen áramlatváltozásokat okozva, és kihívást jelentő vitorlázási körülményeket teremthetnek.
- Fordulási technika: Amikor az uralkodó áramlatokkal vagy szelekkel szemben vitorlázik, a helyes technika jelentős különbséget tehet. Dolgozzon együtt az áramlatokkal és szelekkel, hogy optimalizálja vitorlázási élményét, energiát és időt takarítva meg.
- Horgonyzási szempontok: Vegye figyelembe az áramlatot és a lehetséges jövőbeli tengeri áramlat irányát és erősségét a horgonyzóhelyek kiválasztásakor. Válasszon védett öblöket vagy kikötőket, amelyek védelmet nyújtanak az uralkodó áramlatok és szelek ellen.
Az Adriai-tenger gyengébb árapályokat tapasztal, mint más tengerek és óceánok. Ennek oka, hogy félig zárt víztest, amely szűk kapcsolatokkal rendelkezik a Földközi-tengerrel, csökkentve az árapály-ingadozások hatását. Az Adriai-tenger árapályai mikroárapályokként ismertek, és átlagos tartományuk körülbelül 0,3-0,5 méter (1-1,6 láb). Az árapályokat számos tényező befolyásolja, beleértve a tenger alakját és mélységét, a szélmintákat és a part menti földrajzot. A bonyolult partvonal, sok szigetével és sekély területeivel, helyi eltéréseket okozhat az árapály-mintákban.
Fontos megjegyezni, hogy bár az Adriai-tenger árapályai nem olyan észrevehetőek, mint más régiókban, mégis jelentős szerepet játszanak a tenger dinamikájában, és befolyásolhatják a navigációt, az áramlatokat és a part menti folyamatokat.
GYIK az Adriai-tenger áramlatairól és árapályairól:
Igen, az Adriai-tengeren van árapály, de ezek viszonylag kicsik az óceánokhoz és néhány más tengerhez képest.
Az Adriai-tenger árapály jellemzői:
Árapály tartomány: Az Adriai-tenger árapály tartománya (a dagály és apály közötti függőleges különbség) általában kevesebb, mint 1 méter. A legtöbb helyen körülbelül 30-50 centiméter, de északi területeken, mint például a Velencei-lagúna, elérheti az 1,2 métert is bizonyos körülmények között, például tavaszi árapály vagy viharhullámok idején.
Árapály típusa: Az Adriai-tenger félnapos árapályokat tapasztal, ami azt jelenti, hogy naponta két dagály és két apály van, bár egyes részeken inkább vegyes árapály rendszerként viselkedhet.
Befolyásoló tényezők:
Az Adria alakja és tájolása (hosszú és keskeny) felerősíti az árapály hatásokat az északi részen.
Az időjárási körülmények, mint a szél (pl. sirokkó és bora) jelentősen befolyásolhatják a vízszintet, néha jobban, mint maguk az árapályok.
A légnyomás változásai is okozhatnak tengerszint-ingadozásokat a medencében.
Jelentős jelenségek:
Velencében az árapályok (helyileg acqua alta néven) különösen fontosak, mivel hozzájárulnak a város időszakos elárasztásához. Hasonló elárasztási problémák előfordulhatnak más alacsonyan fekvő part menti városokban is, de Velence a legikonikusabb példa.
